Rólunk

Cégünk széles kínálatával és szolgáltatásaival várja az érdeklődőket. Számunkra elsődleges fontosságú a minőségi anyagok használata és a korszerű módszerek alkalmazása. Több éves szakmai tapasztalattal rendelkező kollégáinkhoz bármikor fordulhat kérdéseivel, hiszen minden vásárló, megrendelő fontos számunkra.

A tűzoltó készülék ellenőrzése és karbantartása tűzvédelmi szakvizsgához kötött tevékenység.
A tűzoltó készülékeknek – típustól függően – félévente (MSZ 1040 szabvány szerinti készüléknél), illetve évente (MSZ EN 3 szabvány szerinti készüléknél) alapkarbantartáson kell átesniük (ellenőrzés). Továbbá a negyedéves ellenőrzést az üzemben tartó is elvégezheti
Ötévente közép- és 10 évente teljeskörű (nyomáspróba) karbantartást kell elvégezni, vagy minden használatot követően egy OKF által engedélyezett szakműhelyben. Az 5 éves középakrbantartás egyes típusoknál eltérő lehet.)

Tűzoltó készülékek ellenőrzése

28/2011.(IX.6.) BM rendelet Országos Tűzvédelmi Szabályzata alapján:

TÛZOLTÓ KÉSZÜLÉKEK KARBANTARTÁSA

9. § E fejezet alkalmazásában:
1. Karbantartás: mûszaki és adminisztratív tevékenységek összessége, melyek célja, hogy a tûzoltó készülék eredeti állapotát megtartsa, vagy abba azt úgy állítsa vissza, hogy képes legyen az eredeti funkcióit ellátni.

2. Karbantartó személy: az a természetes személy, aki a karbantartást elvégzi.

3. Karbantartó szervezet: karbantartó személyt alkalmazó, tûzoltó készülék karbantartást végzõ, javító mûhelyt fenntartó vállalkozás.

4. Készenlétben tartó: az a személy vagy szervezet, amely jogszabály által tûzoltó készülék készenlétben tartására kötelezett.

5. OKF azonosító jel: egyedileg sorszámozott és a sorozatszám elsõ három karaktere által a karbantartó szervezetet azonosító, hamisítás elleni védelemmel ellátott (hologramos) matrica, melyet a karbantartó szervezetek az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: OKF) által kijelölt forgalmazótól vásárolhatnak meg.

6. Általános előírások

10. §
(1) Tűzoltó készülék karbantartást kizárólag jogosultsággal rendelkező karbantartó szervezet végezhet.
(2) A tűzoltáskor működésképtelen tűzoltó készülékről a készenlétben tartónak az OKF felé bejelentést kell tennie.

11. §
(1) A tűzoltó készülékek élettartamát és karbantartási időközeit az 1. melléklet 1. táblázata tartalmazza.
(2) A ciklusidők számítása alapkarbantartás esetében a legutolsó karbantartástól, első alapkarbantartás esetén a gyártási,vagy végellenőrzési időponttól, közép- és teljes körű karbantartás esetében a tűzoltó készüléken feltüntetett gyártási időponttól történik. Ha gyártási időpontként csak az év van feltüntetve, az adott év január 31., ha a gyártás éve és
negyedéve van jelölve, az adott negyedév első hónapjának utolsó napja a gyártási időpont.

12. § Tűzoltó készülék karbantartást az arra vonatkozó, érvényes tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvánnyal rendelkező karbantartó személy végezhet.

7. A készenlétben tartó feladatai

13. §
(1) A készenlétben tartó vagy képviselője a rendszeresen, legalább negyedévente ellenőrzi, hogy a tűzoltó készülék
     a) az előírt telepítési helyen van,
     b) rögzítése biztonságos,
     c) látható,
     d) magyar nyelvű használati utasítása a tűzoltó készülékkel szemben állva olvasható,
     e) használata nem ütközik akadályba,
     f) valamennyi nyomásmérő vagy jelző műszerének jelzése a működési zónában található,
     g) hiánytalan szerelvényekkel ellátott,
     h) fém vagy műanyag plombája, karbantartást igazoló címkéje sértetlen és ép,
     i) záró pecsétje sértetlen,
     j) felülvizsgálata esedékes-e, és
     k) állapota kifogástalan, üzemszerű.
(2) A vizsgálatot a karbantartó szervezet is végezheti.
(3) Ha a készenlétben tartó az ellenőrzés során hiányosságot észlel, gondoskodik azok megszüntetéséről.

14. §
(1) A készenlétben tartó gondoskodik a készenlétben tartott tűzoltó készülékek 1. melléklet 1. táblázatban meghatározott
időközönkénti karbantartásáról, a részben vagy teljesen kiürült (kiürített) tűzoltó készülékek újratöltéséről.
(2) A 13. § (1) bekezdésben meghatározott időszakot tűzvédelmi hatóság döntése esetén 1 hónapra kell lerövidíteni, ha
azt környezeti körülmény vagy egyéb veszély indokolja.

8. Biztonsági intézkedések

15. § Karbantartás idején, a készenléti helyeken a karbantartás alatt álló, a helyszínen nem javítható, és a selejt tűzoltó
készülék pótlásáról a készenlétben tartó gondoskodik.

16. §
(1) A tűzoltó készülék szétszerelésekor a karbantartást végző személy működési próbával győződik meg arról, hogy
a tűzoltó készülék tartályában vagy szerelvényében van-e nyomás.
(2) A tűzoltó készülék szétszerelésekor a gyártó által előírt befogó szerkezetet kell alkalmazni, majd az elsütőfejet
vagy a szelep szerkezetet lassan meglazítani, és amíg a nyomásleeresztő hornyon hajtóanyag távozik, addig tilos
a szerelvényeket teljesen kicsavarni.
(3) A tűzoltó készülék szétszerelésekor, ha a tűzoltó készülékben visszamaradt túlnyomást nem sikerül megszüntetni, tilos
a további szerelést folytatni, amíg a gyártó által kiadott biztonsági intézkedéseknek nem tettek eleget.
(4) A szén-dioxiddal oltó vagy egyéb nagy nyomással működő tűzoltó készülékek és a hajtóanyag palackok szelepei
befogás nélkül nem távolíthatók el.
(5) Szén-dioxiddal vagy gázzal oltó tűzoltó készülékek karbantartása kizárólag jól szellőztetett környezetben történhet.
(6) A tűzoltó készülékek szétszerelésekor a karbantartó személy gondoskodik arról, hogy a tűzoltó készülékről esetleg
elszabaduló alkotóelemek, szerelvények sérülést ne okozzanak.

9. Élettartam és selejtezés

17. §
(1) A szén-dioxiddal oltó és a hajtóanyag palack kivételével a tûzoltó készülékek és alkatrészek élettartama nem
haladhatja meg a 20 évet.
(2) A 25 kg és az annál nagyobb töltettömegű tűzoltó készülék a gyártást követő 20 év után a tűzvédelmi szakértői
névjegyzékben tűzoltó készülék szakértői területen szereplő személy által kiadott szakvélemény birtokában tartható
készenlétben. Az élettartam a 20. évtől számítva kétszer öt évvel hosszabbítható meg.

18. § A tűzoltó készülék nem vehető át karbantartásra, ha
     a) a gyártó által előírt alkatrészek, oltóanyag és technológiai utasítás nem áll rendelkezésre,
     b) a forgalomból kivonták vagy szabálytalanul hozták forgalomba,
     c) az újra nem tölthető tűzoltó készülék,
     d) a gyártója, gyártási időpontja nem állapítható meg (nem olvasható), vagy
     e) életkora az 1. melléklet 1. táblázatban meghatározott élettartamot elérte.

19. § A karbantartó személynek írásban kell értesítenie a készenlétben tartót, ha a tűzoltó készülékek karbantartása nem
végezhető el.

20. §
(1) A selejtezésről a tulajdonos gondoskodik. A selejtezés végrehajtását (ürítés, roncsolás) a tulajdonos megbízásából
a karbantartó szervezet is végezheti.
(2) A selejtezendő oltóanyag, alkatrészek kezelése a környezetvédelmi elõírások betartásával történik.

10. Karbantartás

21. §
(1) A karbantartás elvégzését a karbantartást igazoló címke és az OKF azonosító jel felragasztása jelöli, melyek a gyártó
jelöléseit nem takarhatják el.
(2) Az OKF azonosító jelet úgy kell felragasztani, hogy a karbantartást igazoló címkét részben fedje át, de az adatokat
ne takarja el. Az OKF azonosító jel kizárólag a karbantartást igazoló címkével együtt és csak egyszer használható fel.
(3) A karbantartás során a korábban használt karbantartást igazoló címkék eltávolítása – a legutolsó közép- vagy teljes
körû karbantartást és gyártói végellenõrzést, vagy újratöltést igazoló címkék kivételével – az OKF azonosító jellel
együtt történik.
(4) A karbantartást igazoló címke tartalmazza
     a) a „FELÜLVIZSGÁLVA” szót,
     b) a karbantartó szervezet nevét és címét,
     c) a karbantartó személy aláírását, vagy az aláírással egyenértékû azonosító jelzést,
     d) a karbantartás jellegét (alap-/közép-/teljes körû karbantartás, újratöltés),
     e) a karbantartás dátumát (év, hónap), és
     f) a következõ karbantartás esedékességét idõponttal megadva (év, hónap), amelyet angolul és németül is meg kell
adni.
(5) A karbantartást igazoló címke
     a) öntapadós kivitelû,
     b) közérthetõ nyelvezetû,
     c) segédeszköz nélkül olvasható, (a betûméret minimum 3 mm)
     d) nem zavaró logóval, emblémával kiegészíthetõ, és
     e) olyan anyagú, melynek élettartama a felülvizsgálat érvényességi idejével arányos.
(6) A vonatkozó mûszaki követelménynek nem megfelelõ tûzoltó készülékek esetében a nyomáspróba adatait
(év, hónap, a nyomáspróbát végzõ jele) a tûzoltó készülék tartályán és hajtóanyag palackján maradandóan és jól
látható módon, a tartályon adattáblával, a hajtóanyag palackon beütéssel kell feltüntetni.

22. §
(1) A karbantartó szervezetnek a javító mûhelyében rendelkeznie kell a tevékenység végzéséhez szükséges valamennyi
általános és speciális felszereléssel, mûszaki útmutatással, technológiát tartalmazó leírással.
(2) A javító mûhely helyiségeinek száma, alapterülete és kialakítása tegye lehetõvé a különbözõ munkafázisok elvégzését,
a munkaegészségügyi szabályok betartását. Az oltópor tárolása, átfejtés és a nyomáspróba ugyanabban a helyiségben
nem végezhetõ.
(3) A karbantartó szervezet által használt mérõ- és ellenõrzõ eszközöknek, felszereléseknek a mérések mûszaki igényeinek
és a joghatású mérésre vonatkozó jogszabályoknak kell megfelelniük. A karbantartó szervezet rendelkezik
     a) a mérendõ tömegnek megfelelõ méréshatárú, osztású és pontosságú mérleggel (hajtóanyag palack esetében
legfeljebb 1 grammos osztású és legalább 1 grammos pontosságú),
     b) világító tartályvizsgáló tükörrel,
     c) a mérendõ nyomásnak megfelelõ méréshatárú nyomásmérõvel (1,6% pontosságú),
     d) nagyítóval,
     e) menet ellenõrzõ idomszerrel,
     f) nyomáspróba berendezéssel (tartály, fejszerelvény, portömlõ vizsgálatához),
     g) zártrendszerû portöltõvel,
     h) páratartalom mérõvel,
     i) biztonsági szelep beállítóval,
     j) nyomaték kulccsal,
     k) tolómércével,
     l) gyártó által elõírt célszerszámokkal,
     m) csavarkulcsokkal, fogókkal,
     n) befogó-rögzítõ szerkezettel és
     o) azonosítható lenyomatú plombafogóval.
(4) A karbantartó szervezet a tûzoltó készülék karbantartó tevékenységre vonatkozóan minõségirányítási rendszert vezet
be és alkalmaz, és a minõségirányítási rendszer mûködését legkésõbb a bejelentéstõl számított egy éven belül
– bármely nemzeti rendszerben akkreditált tanúsítótól származó – tanúsítvánnyal igazolja.

23. §
(1) A karbantartás a karbantartó szervezet által fenntartott mûhelyben, a 22. § szerint felszerelt mozgó szervizben, vagy
a készenlétben tartó által rendelkezésre bocsátott helyiségben is elvégezhetõ, ha a 22. §-ban elõírt feltételek adottak.
(2) A karbantartó személy ellenõrzi, hogy a tûzoltó készülék minden szempontot figyelembe véve használatra alkalmas,
és nem tartozik a 18. §-ban felsorolt tûzoltó készülékek közé.
(3) A karbantartó személy a tûzoltó készüléket készenlétben tartásra alkalmatlannak minõsíti, ha
     a) a tûzoltó készülék tartályán vagy szerelvényein olyan mértékû sérülés található, amely a tûzoltó készülék
biztonságos készenlétben tartását és használatát veszélyezteti,
     b) a tûzoltó készülék alkalmazása esetén veszélyes lehet,
     c) a tûzoltó készülék állapota miatt nem mûködõképes, vagy
     d) a tûzoltó készülék, vagy a hajtóanyagpalack töltetének vesztesége, nyomásának csökkenése meghaladja a gyártó
által megadott értéket.
(4) Ha a tûzoltó készüléken a hiba a helyszínen nem javítható ki, a karbantartó szervezet a készüléken jól látható helyen
a karbantartó szervezet adatait, a dátumot és a „JAVÍTÁSRA SZORUL” feliratot tartalmazó címkével látja el, és írásban
tájékoztatja a készenlétben tartót.
(5) A nem javítható, vagy a 18. §-ban felsoroltak közé tartozó tûzoltó készüléket a karbantartó személy „SELEJT” felirattal
látja el, és errõl írásban tájékoztatja a készenlétben tartót.

24. §
(1) A karbantartást követõen a felhasználásra alkalmas tûzoltó készüléket a karbantartó személy a karbantartást igazoló
címkével látja el.
(2) Ha a karbantartás a készenléti helyen történik, a karbantartó személy a tûzoltó készülék rögzítését és egyéb
felszereléseit is megvizsgálja.
(3) A karbantartó személy a tapasztalt hibáról, sérülésrõl a készenlétben tartót írásban tájékoztatja.

25. §
(1) Az újratöltött tûzoltó készüléken a karbantartó személy legalább alapkarbantartást végez, vagy a soron következõ
fokozat (közép- vagy teljes körû karbantartás) mûveletei is elvégezhetõek.
(2) A karbantartó személy a részlegesen használt tûzoltó készüléket teljesen kiüríti, és az oltóanyagot selejtezi.
(3) A tûzoltó készülék újratöltése a gyártó által megadott eljárások és utasítások szerint történik.
(4) Az újratöltött tûzoltó készüléken fel kell tûntetni az újratöltés idõpontját.

26. § Alkatrészek pótlásakor és újratöltés esetén kizárólag a gyártó által megadott, jóváhagyott vagy szállított alkatrészek
és oltóanyag használható fel. Ha a gyártó megszûnt és az eredeti alkatrészek nem állnak rendelkezésre a forgalmazási
engedéllyel forgalomba hozott tûzoltó készülékek esetében az OKF, tûzvédelmi megfelelõségi tanúsítvánnyal
forgalomba hozott tûzoltó készülékek esetében a tanúsító szervezet engedélyezi a helyettesítõ alkatrészek és
oltóanyag felhasználását.

27. §
(1) Azok a mûveletek, melyek során az oltópor a légköri levegõvel érintkezik csak olyan helyiségben végezhetõk, ahol
a relatív páratartalom legfeljebb 70%, és a helyiség hõmérséklete legalább 15 °C.
(2) Az oltóport érintõ mûveletek megkezdése elõtt a karbantartást végzõ személy biztosítja, hogy az (1) bekezdésben
elõírt feltételek teljesülnek.
(3) Az oltópor típusoknak egymáshoz vagy a szennyezõ anyagokhoz való keveredésének megakadályozása érdekében
egyidejûleg csak azonos típusú oltóport tartalmazó tûzoltó készülékek szerelhetõk szét.
(4) A megbontott csomagolású, de teljesen fel nem használt oltóporokat a környezeti levegõtõl elzárva kell tárolni.

28. § A halon, HCFC, HFC, és a környezeti elemekre, különösen a légkörre káros töltetû tûzoltó készülék a légkörbe nem
üríthetõ ki. A töltési és lefejtési mûveletek az oltóanyag visszanyerésére alkalmas, zárt rendszerû eljárás alkalmazásával
történik, szükség esetén az ilyen oltóanyag regenerálásával vagy ártalmatlanításával.

29. § Az alapkarbantartás mûveleteit az 1. melléklet 2. táblázata tartalmazza.

30. § A középkarbantartáskor a karbantartást végzõ személy – az alapkarbantartás keretébe tartozó mûveleteken túl –
     a) ellenõrzi a nyomásjelzõ mûködõképességét a nyomásjelzõ mûszerrel felszerelt, állandó nyomású tûzoltó
készüléken, a gyártó elõírásai szerint,
     b) kiüríti a tûzoltó készüléket,
     c) megvizsgálja az oltóanyagot a gyártó útmutatása szerint,
     d) nagyítóval részletesen megvizsgálja a tûzoltó készüléket,
       da) a zárószerelvények,
       db) az elsütõfej-szerelvény,
       dc) a nyomásmérõ és jelzõ eszköz,
       dd) a tömlõ- és a pisztolyszerelvény,
korróziójának, sérülésének megállapítása érdekében,
     e) világítóeszköz és tükör segítségével megvizsgálja a tartály belsejét, különös tekintettel a korróziós nyomokra,
a belsõ bevonat hibátlanságára és a hegesztési varratok épségére, melynek során a gyártó elõírásai szerint jár el,
kétes esetekben pedig a gyártóhoz fordul,
     f) megvizsgál minden záróelemet, a csatlakozó menet, alak, méret és bevonat szempontjából, és
     g) a tûzoltó készüléket, a gyártó elõírásait figyelembe véve megtölti oltóanyaggal, és összeszereli.

31. §
(1) A teljes körû karbantartáskor a karbantartást végzõ személy – az alap- és középkarbantartás keretébe tartozó
mûveleteken túl –
     a) a tûzoltó készülékek teljes szétszerelését követõen a hibás, vagy a lejárt élettartamú részeket selejtezi, majd
ezeket újjal pótolja,
     b) a tartályt a rajta lévõ jelölés értékének megfelelõ nyomáson nyomáspróbának veti alá,
     c) a jelöletlen tartályokat selejtezi,
     d) a vonatkozó mûszaki követelménynek nem megfelelõ tûzoltó készülékeknél a nyomáspróbát a legfeljebb 25 kg
össztömegû tûzoltó készülék esetén festetlen, az annál nagyobb össztömegû tûzoltó készülék esetén
a hegesztési varratok környezetében fémtiszta állapotban végzi kivéve
       da) a porszórásos festéssel gyártott tartályok,
       db) szén-dioxiddal oltók alumínium palackjai, vagy
       dc) olyan belsõ védõbevonattal rendelkezõ tartályok esetén, melyeknél a festék eltávolítás vagy az újrafestés
a belsõ bevonat épségét megsértheti,
     e) nyomáspróbának veti alá a biztonsági szelepet és a tûzoltó készülék mindazon szerelvényét, amely a működtetés
során a nyomás által terhelt, és
     f) a biztonsági szerelvényt (pl. biztonsági szelep) a gyártó elõírásait figyelembe véve ellenõrzi és szükség esetén
beállítja vagy cseréli.
(2) Amikor a tûzoltó készülékek teljes körû karbantartása esedékes, akkor az újratöltésre vonatkozó és a gyártó által
megadott elõírások is irányadók.
(3) Ha a karbantartást végzõ személy vizet alkalmaz a különbözõ eljárásoknál, a tûzoltó készüléket az újratöltést
megelõzõen teljesen kiszárítja.

32. §
(1) A tûzvédelmi szabályzat készítésére kötelezett készenlétben tartó a tûzoltó készülékekrõl nyilvántartási naplót vezet.
A nyilvántartási napló tartalmazza
     a) a készenlétben tartó nevét,
     b) az ellenõrzõ vizsgálatot végzõ nevét,
     c) a karbantartó személy vagy személyek nevét,
     d) a tûzoltó készülék készenléti helyét, típusát, gyári számát,
     e) a negyedéves vizsgálat elvégzésének dátumát hónap és nap szerint,
     f) a javítás szükségességére való utalást,
     g) a tûzoltó készülékkel kapcsolatos egyéb megjegyzéseket, és
     h) a vizsgálatot végzõ személy aláírását.
(2) A nyilvántartási napló formanyomtatványát a 2. melléklet tartalmazza.
(3) A nyilvántartási naplót a tûzvédelmi szabályzathoz csatolva kell tárolni. A tûzvédelmi szabályzat készítésére nem
kötelezett készenlétben tartóknak – 5 db készenlétben tartott tûzoltó készülék alatt – nem kell nyilvántartási naplót
vezetni, 5-nél több készenlétben tartott tûzoltó készülék esetén a nyilvántartási naplót a tûzvédelmi oktatási
dokumentációhoz csatolva kell tárolni.